2009. november 22., vasárnap

Hunnia KSK - Alcoa FKC

Serdülő mérkőzés: 33-30

Elkezdődött végre. Erre a napra készültünk július 13-a óta, sőt lélekben már a nyár kezdete előtt is: az első NBI-es mérkőzésünkre. Szerdán végre eljött a nap. Rögtön belehúztunk, hiszen a tavaly negyedik helyen végzett Székesfehérvárt fogadtuk a Fáy utcában. Sajnálatos módon adminisztratív hiányosságok miatt csak 11-en tudtunk részt venni a mérkőzésen, valamint egyetlen kapus sem állt rendelkezésemre.

A mérkőzés első perceiben még lehetett rajtunk látni az „NBI-es lázat”. Idegesen, megilletődve kezdtük a mérkőzést. Ezt most gyorsan le tudtuk vetkőzni, és felfogtuk, hogy kapus ide, kapus oda, van keresnivalónk a mérkőzésen. Ellenfelünk legfőképp megfélemlítéssel próbálkozott, ütöttek-vágták a játékosaimat, de tegnap úgy tűnt: tarthatatlanok vagyunk. Az első játékrész közepére 7 gólos! előnyre tettünk szert, szinte minden összejött, támadásban, védekezésben. Ezen kívül üde színfoltja volt a mérkőzésnek Kaufmann Dóra, aki kapusként funkcionált ezen a mérkőzésen, és rendkívül hatékonyan védte kapunkat (Fradi-Kupán még szélső volt). A félidő végére azonban felébredt ellenfelünk is, és felzárkóztak 3 gólra, így izgalmasnak tűnt a folytatás.

A második játékrészben fej fej mellett haladtak a csapatok. Egy-két megingást elvétve talán kijelenthetem: nem forgott veszélyben a győzelmünk. Az egész csapatot kiemelném, ami ritkaság nálam. Aki pályára lépett, hozzá tudott tenni a mérkőzéshez, küzdöttünk, hajtottunk. A vége 33-30 lett, tehát három gólos győzelmet arattunk, ami felettébb jó teljesítmény. Nagy boldogsággal tölt el, hogy első NBI-es mérkőzésünkön sikerült győzelemmel elhagyni a pályát. Úgy gondolom, főleg higgadtságunknak és az alázatunknak köszönhetően tudtuk felülkerekedni az igen durván és sportszerűtlenül játszó ellenfelünkön.

Ifi mérkőzés: 23-29

Közvetlenül a serdülő mérkőzés után következett az ifjúsági csapatok összecsapása. Már a bemelegítésnél látszott, hogy ellenfelünkkel testtömegben és testmagasságban nem vehetjük fel a versenyt, „picik” vagyunk.

A mérkőzés első játékrészében főleg vendégeink vezettek, néhány góllal, már ekkor észrevehető volt, tehetetlenek voltunk ellenfelünkkel szemben; nem igazán találtunk fogást a védekezésükben. A lassú játékból rendre passzív játék lett, abból pedig egyenes út vezetett a pontatlan lövésekhez.

A második félidőben volt olyan szakasz, amikor feljöttünk egy gólra, de ezt követően mélyrepülésbe kezdtünk, és már 9 gólos előny volt ellenfelünk előnye. Innen még próbáltunk visszakapaszkodni, ami kis mértékben sikerült, így a vége 23-29 arány vereség lett.

Nagyon látszódott az ifi mérkőzésen, hogy a serdülő meccs sokat kivett a kulcsjátékosokból. Akik ott remekeltek, messze nem játszottak olyan formában, mint az elvárható lett volna. Ez egyrészt sajnos természetes velejárója a dupla meccseknek, másrészt pedig amíg ilyen nagy az átfedés az utánpótláscsapataink között, addig szembe kell néznünk ezzel a jelenséggel.

Mindent összevetve elégedett lehetek az NBI-es rajtunkkal, egy győzelem, egy vereség egy olyan egyesülettel szemben, akik évek óta a élvonal elején végeztek. A hat gólos vereség miatt sincs okunk szégyenkezni, A hibákat próbáljuk kiküszöbölni, még egyszer nem lehetünk annyira tehetetlenek a fal előtt, mint azt szerdán tettük. Nagyon remélem, hogy szombaton Vác ellen tudunk javítani.

Nincsenek megjegyzések: